Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A Nyugat- és a Közép-Mecsek területén elhelyezkedő erdészet nemcsak történelmi, hanem földtörténeti korok találkozóhelye is: a permi homokkő, jurakori mészkő alatt liászkori kőszén húzódik. A növényzet is igen változatos, a déli oldalakat karsztbokorerdők, száraz tölgyesek és cseresek uralják, az északi oldal extrazonális bükköseivel, kocsánytalan tölgy elegyes bükköseivel és gyertyános tölgyeseivel, szurdokerdeivel pedig még színesebb.

A táj természeti értékét, jelentőségét mutatja az is, hogy az erdészet területének kilenctizede a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzethez tartozik.
„Nemcsak a flóra, a fauna is tartogat ritkaságokat, védett fajokat nálunk. A növények közül érdemes megemlítenünk a sápadt kosbort, a szarvasbangót, a Janka-sallangvirágot, a kizárólag a Mecsekben előforduló pécsi zergevirágot; az állatok közül pedig a búbos cinegét, a kis légykapót és nem utolsósorban a mecseki tegzest” – sorolja Hohn Miklós, az Árpádtetői Erdészet vezetője.

A kecskeméti születésű szakember pályája is az erdészet történelmi állandóságára rímel: a Soproni Egyetem elvégzése után a Mecsekerdő lett az első munkahelye immár 27 éve, ebből 17 éve vezeti az Árpádtetői Erdészetet. A Hohn család a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet határán lévő mintegy 700 éves Kárász településen él, amióta a családfő a Mecsekerdőnél dolgozik.

 

A 12 ezer hektáros, Pécset északról körülölelő erdészet központját a legendás mecseki erdőmérnök, Kolossváry Andor, a Székesegyházi Uradalom erdeinek kezelője építette fel a 20. század első évtizedeiben, a Mánfa–Pécs közti országút legmagasabb pontja mellett.
Az erdész szakma több száz éves hagyománnyal rendelkező hivatás, amely alapküldetésében és gyakorlatában is hordozza a 21. század legfontosabb fogalmát, a fenntarthatóságot. Mindez az Árpádtetői Erdészetnél sincs másként, szakemberei szintén az erdő biológiai erőforrásainak megőrzésére és gyarapítására, az erdei életközösségek alkotta ökoszisztéma egyensúlyának fenntartására törekednek.

„Adottságaink alapján a természetes úton születő csemetékre alapozzuk az erdőkezelést, 2009-ben pedig, önkéntes és kísérleti jelleggel, megkezdtük az átalakító és szálaló üzemmód alkalmazását” – mondja Hohn Miklós. „Az átmeneti és örökerdő-gazdálkodás jelenleg 1200 hektárra terjed ki, közel 1500 hektáron pedig egyáltalán nem végzünk fahasználatot. Mindennek egyik alapfeltétele, hogy a nagyvadlétszám közelítsen a természetes nagysághoz, ezért az erdészet vadgazdálkodása elsősorban ezt a célt szolgálja. Ezzel összefüggésben az erdei vadkárunk is évek óta csökken” – teszi hozzá. Az eredményes gazdálkodáshoz azt is látni kell, hogyan alakul a környezet és ez milyen hatással van az erdei ökoszisztémára – különösen fontos ez most, amikor már a mindennapjainkban érezzük a klímaváltozás következményeit.
„Az erdészek napi munkavégzése az elődök kutatásain, mérésein és számításain alapszik. Folyamatos nyomon követés és új módszertan kidolgozása szükséges a fenntartható erdőgazdálkodáshoz, hogy erdeinket fel tudjuk készíteni a klimatikus változásokra, és hosszú távon stabil növénytársulásokat hozzunk létre”
– magyarázza az erdészetvezető.

Az egyik legrégebbi kutatásuk 2011-ben kezdődött a Sás-völgyi örökerdő-tömbben. Több hektáron feltérképezték a faegyedeket törzstérképpel és a minőségi jellemzők leírásával. Tavaly megtörtént a harmadik felmérés, így már 10 éves időszakra tudják vizsgálni az erdődinamikai jellemzőket.
„Erdőgazdálkodásunk egyik célja, hogy a lehető legkisebb ökológiai beavatkozással termesszünk minőségi faanyagot. Erre szolgál a Herma-hegyen kialakított kísérleti erdőnk, ahol egy újabb hosszú távú kutatás alapjait fektettük le” – teszi hozzá az erdészet vezetője.

A klímaváltozás napjaink legégetőbb témája, alapvető befolyással van az erdők egészségi állapotára. A Bodai várkapu erdőtömbjében a klímaváltozás hatására megjelent gombabetegségből fakadó cserpusztulást kutatják, elsősorban egyetemisták segítségével. A felmelegedés másik fő gondja a száradás, amely a termőhelyre jellemző erdészeti klímaosztályok eltolódásával jár. A fafajok zónák közti vándorlása lényegesen lassabb, mint az szükséges lenne a természeti környezet változásának követéséhez. Ennek áthidalására vizsgálják a Mecsek fő állományalkotó fafaját, a kocsánytalan tölgyet, és olyan szárazságtűrő változatokat keresnek, amelyeket a jövőbeni klímazónák szerint ültetve biztosítani tudják a mecseki erdőállományok hosszú távú stabilitását.
A közeli nagyváros, Pécs különösen hangsúlyossá teszi az erdővel kapcsolatos emberi, közösségi igények kielégítését.
A természet és a történelem ehhez megadja az alapot: a Jakab-hegy és környéke nemcsak a Mecsek-vidék egyik legértékesebb természetvédelmi területe, hanem történeti-kulturális emlékek tárháza is.
Itt található Európa második legnagyobb földvára és az egykori pálos kolostor romjai is. Szintén az erdészet területén húzódik a Meleg-mányi völgy, ahol többek között a Mecsek leglátványosabb, 6-8 méter magas mésztufagátja alkotta Meleg-mányi-vízesésben is gyönyörködhetünk.

Az erdészet területe a hazai turizmus egyik bölcsője. Az akkor alig egy éve megalakult – és a mai napig működő – Mecsek Egyesület többszáz fő részvételével ott nyitotta meg a hegység első turistaútját 1892-ben.
„Az elődök értékeit őrizve és munkájukat folytatva mi is szeretnénk jó gazdái lenni a ránk bízott területnek, hiszen egyre nő az érdeklődés, egyre több a természetjáró” – hangsúlyozza Hohn Miklós. 220 km turistautat és 54 forrást gondoznak olyan nagy múltú társadalmi szervezetekkel együttműködve, mint a Mecsek Egyesület és a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség.

Az már szinte természetes, hogy az erdészet területén vezet keresztül a Dél-Dunántúli Kéktúra nyomvonala. De gondoltak azokra is, akik többnapos pihenést terveznek. Öt kulcsosház, a Sikondai Apartmanház és az Orfűi tó melletti faházak, valamint egy erdei iskolai szállás várja a turistákat, a gyerekeknek pedig vándortáborokat és erdei iskolás táborokat szerveznek.
A természetvédelem nem hatékony szemléletformálás nélkül. A Mecsekerdő 1996-ban az elsők között hozta létre erdészeti erdei iskoláit, amelyek közül az egyik, a Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola Árpádtetőn, az erdészeti iroda közelében működik.

2020–2022 között megújul az erdei iskola infrastruktúrája: 500 négyzetméteres látogatóközpont – a Mecsek Discovery Center – épül, ahol az erdei iskola két oktatóterme, valamint a Mecsek sokszínű világát bemutató, interaktív, a 21. század legújabb technológiáit felhasználó kiállítás is helyet kap. Sikondának különös jelentősége van az erdészet életében, hiszen a a fürdő az erdészetet 1890 és 1930 között, négy évtizedig vezető Kolossváry Andornak köszönhető.
Amikor a komlói szénbányában, a húszas évek elején Sikondán kutatófúrások kezdődtek, a remélt szén helyett melegvíz tört fel, a bánya pedig abbahagyta a fúrást. Az erdészetvezető a 38 °C-os vizet vegyelemeztette, és azt kisebb-nagyobb csaták után elismerték gyógyvízként. A fürdőszálló 1928-ban nyílt meg orvossal és megfelelő egészségügyi, kiszolgáló személyzettel. Kolossváry Andor pedig gondolt az erdészeti alkalmazottakra és családjaikra is: részükre a gyógyszálló közelében két faházat épített fel, ingyenes szállást nyújtva számukra. Az erdészet területén, Pécs szomszédságában működik Magyarország egyik legnagyobb erdei kalandparkja, a Mecsextrém park, ahol változatos programkínálat várja a családokat.