A Mecsekjánosi Kultúrházban és a kisbattyáni erdészháznál tartottak megemlékezést a Kelet-Mecsek 1956-os forradalmi eseményeiről, ahol a helyi lakosok és meghívott vendégek emlékeztek meg az egykori hősökről.
Az esemény központi alakjai Czuczor Ferenc, dr. Vargha Dezső nyugalmazott főlevéltáros, valamint Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója voltak, akiknek köszönhetően létrejöhetett a közelmúltban megvalósult emlékhely.
A rendezvény kezdetén Schalpha Anett önkormányzati képviselő köszöntötte az emlékezőket, külön kiemelve Czuczor Ferenc és dr. Vargha Dezső szerepét a program megvalósításában. Polics József polgármester beszédében örömét fejezte ki, hogy a helyi közösség emlékezik és továbbadja a jövő nemzedékeknek az 1956-os események örökségét.
Czuczor Ferenc, aki Kisbattyánban nőtt fel és nyolc éves volt a forradalom kitörésekor, személyes emlékekkel idézte fel a Mecseki Láthatatlanok történetét. A forradalom hírére a kisbattyániak nemzeti bizottságot és nemzetőrséget alakítottak, melynek célja a szovjet megszállók és karhatalmisták visszaszorítása volt. Az id. Czuczor Ferenc vezette csoport, Pető Sándor vezetésével, jelentős szerepet játszott a Magyaregregy-Zobák-puszta útvonal biztosításában, és több alkalommal szembeszállt a karhatalommal.
Dr. Vargha Dezső beszámolójában az események nemzetközi és politikai összefüggéseit is bemutatta, hangsúlyozva, hogy a helyi hősök emlékét meg kell őrizni és ápolni kell, hiszen ők a mai közösség gyökereit jelentik.
A megemlékezés a jánosipusztai vadászháznál folytatódott, ahol Ripszám István kiemelte, hogy bár az oktatásban megtanítják a történelmet, a helyi közösségek saját történelmének hitelességének megőrzése a helyiek feladata. Hozzátette, hogy a Mecsekerdő Zrt. eltökélt ezeknek az emlékhelyeknek az életben tartása iránt és örömét fejezte ki, hogy sikerült létrehozni az emékhelyet a vadászháznál.
Az esemény végén Dallos Tamás katolikus plébános közös imára hívta a jelenlévőket, majd megáldotta az újonnan felállított emlékhelyet. Ezt követően a 673-as számú Piusz cserkészcsapat, Jobbágy Károly: A rádió mellett című versével emlékezett az 1956-os helyi eseményekről.
A megemlékezésen a szervezők és a megjelentek koszorút helyeztek el a vadászház melletti kopjafa tövében. Az esemény a Himnusz hangjaival zárult.
A Battyán-hegyi emléktáblán az alábbi összefoglaló olvasható:
Kik voltak a Mecseki Láthatatlanok?
1956 november 4-ére virradóra a 6-os számú főúton bevonuló szovjet csapatok komolyabb ellenállás nélkül elfoglalták Pécset. A hír hallatán dél- előtt született meg a jelszó: Fel a Mecsekre! 13-15 éves gyerekek, diákok, munkások, a bányász egységekből verbuvált honvéd csapatok gyülekeztek, s szabad, önkéntes ellenállók hamarosan parancsnokságot is alakítottak.
A kisebb-nagyobb csatározásokkal járó felfelé vonulásuk során november 6-án délután érkeztek meg Vágotpusztára, az előre kiszemelt főhadiszállásra. Itt kezdődött meg a több irányból összegyűlt szabadságharcosok katonai rendbe állítása, némi kiképzés és az ünnepélyes eskütétel. Az egység elnevezése: „Mecseki Szabadságharcos csapat” lett. Kb. 300-an lehettek fent Vágotpusztán. Néhány golyószóró, géppuska, valamivel több puska, kevés lőszer, és egy Csepel teherautó állt a rendelkezésükre. Innen úgynevezett vállalkozásokat indítottak, amelyek részben az ellenség összeköttetési és utánpótlási vonalai ellen irányultak, másrészt a felderítést szolgálták.
November 16-án elhatározták, hogy a reménytelen bel- és külpolitikai helyzet, erősen megcsappant létszámuk és az ellenük mozgósított nagy erők bevetése miatt a csoportot feloszlatják, így mindenki szabadon választhatott további sorsát illetően: többen Jugoszlávia felé hagyták el az országot. Legendás szakaszparancsnokuk, Málics Ottó a pécsváradi rendőrs elleni támadás során hősi halált halt.
Bár akcióikkal valódi csapásokat mértek a megszálló csapatokra, szimbolikus jelentőségük túlmutat katonai erejükön: a Mecseki Láthatatlanokat a túlerővel szemben, reménytelen helyzetben tanúsított önkéntes és hősies helytállás jelképeiként őrizte meg az emlékezet.
A helyi harcokat segítők: Bors József tanító (Kisbattyány), id. Czuczor Ferenc erdész (Kisbattyán), Horváth József újságíró (Komló), Bihari Lajos orvostanhallgató (Magyaregregy).
Cserkészvezetők, akik megszervezték az ellenállást: Krassói Ferenc tanár (Komló, 141. sz. Turul csapat), Harcos Ottó tanár (Pécs, 673. sz. Piusz csapat).
A Mecseki Láthatatlanok történetének kisbattyáni eseményei
A forradalom kitörésének hírére a Kisbattyánban nemzeti bizottságot választottak, amelynek vezetője Id. Czuczor Ferenc erdész lett. Emellett nemzetőrség alakult Pető Sándor vezetésével. A komlói nemzetőrségi központ egy katonai karabélyt is utalt ki a kisbattyániak részére. A falu és környéke nyugalmára járőrszolgálat vigyázott.
A szovjet csapatok bevonulása után, november 4-én szorosabb együttműködés alakult ki a komlói nemzetőrségi központtal. A fegyveres felkelők a jánosipusztai vadászházban rendezkedtek be, a ház kulcsait az erdész adta át nekik, a ház egy hétig a felkelők menedéke lett. A komlói központtal Bors József tanár tartott kapcsolatot, a híreket id. Czuczor Ferenc hozta-vitte, a felkelők élelmiszer-ellátását Horváth József újságíró és tízéves lánya, Glória oldalkocsis motorkerékpárral biztosította. A kisbattyáni csoport azt a feladatot kapta, hogy a Magyaregregy-Zobák-puszta közötti útvonalat tartsák ellenőrzésük alatt, akadályozzák meg a sztrájktörők bejutását Komlóra, és tartsák föl a szovjet és karhatalmista egységeket. Barna-kő volt ennek az útszakasznak a legszűkebb, legjobban védhető része. A felkelők november 11-én tűzharcban megállították a karhatalmisták teherautóit, az összecsapásban négyen estek el. Ezután a vadászházi csapat visszavonult. Este 9-10 óra körül a Hirden állomásozó szovjet nehéztüzérség lőni kezdte a vadászházat, de csak a körülötte lévő erdő fáiban okoztak kárt. Az épületet nem érte találat, a felkelők megmenekültek. Másnap elindultak útjukra a sötét éjszakában a szabad világ felé, láthatatlanokká válva….
A megtorlás kezdetén, 1957 elején karhatalmisták lepték el a falut. A karabélyt megtalálták egy kútban, Pető Sándort és a falu nemzetőreit összegyűjtötték, „kihallgatásra” Komlóra vitték. A fizikai bántalmazások ellenére senki nem árult el semmit a történtekről.
A helyi eseményeket ifj. Czuczor Ferenc kutatásai alapján dr. Vargha Dezső ny. főlevéltáros összefoglalásából ismerjük.
Ez az emlékhely állítson örök emléket azoknak az ismert és ismeretlen láthatatlanoknak, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi hősei lettek.
A táblát állították:
Mecsekerdő Zrt., Ifj. Czuczor Ferenc, Horváth Glória, Dr. Bihari Lajos és a VI. Cserkészkerület.
A kutatómunkát segítették:
Rozs András, Dr. Vargha Dezső és Várdai Levente történészek.
Soha ne add fel! Keressük együtt az ismeretlen hősöket!
forrás: http://komloiujsag.hu/