A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának Agrártudományi Szakbizottsága „Klímaváltozás az agráriumban – kihívások és megoldások” címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. Az eseményen Ripszám István, a Mecsekerdő vezérigazgatója a klímaváltozás erdőket érintő és erdőgazdálkodási hatásairól, a lehetséges védekezési módokról tartott előadást.
A novemberben megrendezett eseményen a klímaváltozás agráriumra gyakorolt hatásait elemezték a meghívott előadók és résztvevők. A megjelenteket Dr. Holló Gabriella egyetemi docens, a Szakbizottság elnöke, valamint Dr. Lénárd László az MTA rendes tagja, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke köszöntötte.
A meghívott előadók között az elmélet és a gyakorlat szakemberei szerepeltek a meteorológia, talajtan, állattenyésztés, növénytermesztés, növényvédelem erdőgazdálkodás, agrárökonómia, élelmiszertudomány területéről. Ez széles áttekintést biztosított a klímaváltozás sokrétű problémáinak, a globálistól a lokálisig terjedő vetületeinek megismerésére.
Az éghajlatváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásait ma már tényként kezelhetjük (elég csak a felmelegedésre, a szélsőségesebbé váló időjárásra vagy a talajerózióra gondolnunk), ezért fontos a jövőre vonatkozó stratégiát kialakítani a klímaváltozás okozta abiotikus és biotikus stressz-tényezők ellen. A megváltozott klímához alkalmazkodó, vagyis „climate-smart” mező- és erdőgazdálkodás, élelmiszer- és takarmányelőállítás ugyanis létkérdés. A tudományos kutatások folynak, az eredmények gyakorlati hasznosítása – erdész szakkifejezéssel élve – pedig a „tő melletti”, a terepen dolgozó szakemberek feladata. Az elmélet és a gyakorlat képviselőinek együttműködése rövid idő alatt eredményessé válik olyan területeken, mint a klímarezisztens vetőmag-hibridek és tenyészállat-fajták előállítása, vagy a melegedő éghajlathoz jobban alkalmazkodó, ellenállóbb erdőállományok létrehozása.
Ripszám István vezérigazgató előadásában elmondta: a klímaváltozás hatásai a több mint 55 ezer hektárt kezelő erdőgazdaság működési területén is tapasztalhatók. A jellegzetes erdőtársulások megőrzése érdekében a Mecsekerdő a természetes folyamatokra építve, a klímaváltozásnak ellenálló szaporítóanyag felhasználásával, a csapadékvíz visszatartásával, az erdők szerkezeti és faji változatosságának – ezek közé tartozik az örökerdő-gazdálkodás egyre nagyobb arányú alkalmazása – növelésével tesz lépéseket.
A konferenciához kapcsolódó, a Pécsi Akadémiai Bizottság és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa támogatásával készült tanulmánykötet nyomtatott és online változatban egyaránt elérhető.