Május végén hatfős francia erdészküldöttség látogatott a Mecsek és Baranya megye állami erdőit kezelő Mecsekerdő Zrt.-hez. A Soproni Egyetem szervezésében érkezett delegáció tagjai a klímaváltozás negatív következményeire keresik a megoldást, és ebben hatékonyan segíthetik őket a magyarországi tapasztalatok. Elsősorban olyan fa-, főleg tölgyfajokkal ismerkedtek, amelyek jól alkalmazkodtak a meleg, száraz időjáráshoz.
A klímaváltozás hatása a francia erdőkre
Az Office National des Forêts (Nemzeti Erdőhivatal) a francia állami erdőket kezelő intézmény. Méreteire jellemző, hogy nemcsak az európai, hanem a tengerentúli francia területek, tehát Francia Guyana vagy Martinique erdőiről is ez a szervezet gondoskodik, és közel negyvenötezer embert foglalkoztat.
A francia erdészet az utóbbi években komolyan szembesült a klímaváltozás okozta kihívásokkal – csak a 2018 és 2020 közötti aszályos években több mint háromszázezer hektár erdő száradt ki. Ezért az ONF Erdészeti és Természeti Kockázatokat Kezelő Igazgatósága stratégiai programot indított, melynek célja, hogy elősegítse a franciaországi erdők alkalmazkodóképességének növelését. E cél eléréséhez többek között új, Franciaországban nem őshonos, kevéssé ismert, de a megváltozott klimatikus viszonyokhoz jobban alkalmazkodó fafajok felkutatására és vizsgálatára is szükség van.
Magyarország lehet a megoldás a francia problémára?
Ezért érkezett május végén Magyarországra a francia küldöttség, az ONF klímaváltozási stratégiáját koordináló Erwin Ulrich vezetésével. A küldöttségben az állami hivatal munkatársai éppúgy helyet kaptak, mint a magánerdő-tulajdonosokat összefogó Centre National de la Propriété Forestière képviselői. A delegációt dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének vezetője hívta meg, és mutatta be tagjainak a legfontosabb nyugat-magyarországi kezdeményezéseket. Ezek közé tartozik a Gyulaj Erdészeti Zrt., a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. erdőgazdálkodási stratégiája is, különös tekintettel a szaporítóanyagokra.
A Mecsekerdő tapasztalatai
De miben segíthetnek a magyarországi tapasztalatok tőlünk nyugatra? A francia erdészek intenzív napot töltöttek Baranyában, ahol Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója és munkatársai kísérték őket végig a legfontosabb területeken. A delegáció elsősorban olyan szaporítóanyag-kísérletekre és különösen a szárazságtűrő, meleghez jól alkalmazkodó fafajokra volt kíváncsi, amelyek választ jelenthetnek a klímaváltozás francia erdőket ért kihívásaira.
„Több mint hetven főt foglalkoztató tudományos intézetünk klímamodelljei azt mutatják,” – mondta Erwin Ulrich delegációvezető, az ONF munkatársa – „hogy húsz-harminc év múlva Franciaország klímája a jelenlegi magyarországira hasonlít majd. A mostani csapadékos, óceáni jellegű klíma egyre inkább kontinentálissá válik, forró, csapadékszegény nyarakkal és enyhe telekkel. Kézenfekvő, hogy olyan fafajokat keressünk, amelyek ehhez a klímához alkalmazkodtak.”
Így esett a választás Magyarországra, többek között a Mecsekerdő Zrt. területeire és tevékenységére. A Mecsekerdő ugyanis régóta folytat állományvizsgálatokat, származási kísérleteket, különösen a tájegységre oly jellemző tölgyfajokkal. A franciák számára különösen érdekes a szárazságtűrő csertölgy (Quercus cerris), amely – mint Erwin Ulrich elmondta – szinte teljesen ismeretlen Franciaországban, viszont számos olyan tulajdonsága van, amely alkalmassá teszi az ottani telepítésre. Ugyancsak komoly érdeklődést mutattak a Mecsek jellegzetes fafaja, az ezüsthárs iránt is.
Ripszám István és Dr. Borovics Attila
„Ahogy a franciák hozzánk jönnek, úgy megyünk mi Délkelet-Európa felé” – teszi hozzá Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója. „Nekünk ugyanis arra kell felkészülnünk, hogy néhány évtizeden belül valószínűleg a mostani balkáni, dél-bulgáriai, görögországi klimatikus viszonyok lesznek uralkodók Magyarországon. Így számunkra az ottani fafajok jelenthetik a megoldást.”
Így került sor arra a kísérletre a Pécsváradi Erdészet területén, Erdősmecske határában, amelynek során Bulgária délkeleti régiójából, a Strandzha-hegységből származó kocsánytalan tölgy és cser makkból származó csemeték tulajdonságait és növekedését vizsgálják. E kísérleti területen kívül a francia küldöttség megszemlélte a sellyei erdészeti csemetekertet, a körcsönyei kocsányostölgy-plantázst, illetve több erdészeti tájat érintő kocsányos tölgy származási kísérletet.