Április 22., a Föld napja jó alkalom, hogy számot vessünk azzal, hogyan bánunk egyik legfontosabb természeti kincsünkkel: a termőfölddel, ezen belül az erdei talajjal. Baranya megyei erdeinek felét kezelő Mecsekerdő Zrt. kiemelt feladatának tekinti a termőtalaj minőségének megőrzését. A hogyanokról és a miértekről Partos Kálmán, a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese beszélt. Szavainak különös aktualitást ad, hogy egy tavaly lezajlott sajátos talajvizsgálati kísérlet eredményeit is a napokban ismerhettük meg.
Magyarország egyik legfontosabb természeti kincse
A termőföldet – mondja Partos Kálmán – Magyarország két legfontosabb természeti kincse közé lehet sorolni (a másik az ivóvízbázis). A hazai termőföldek majdnem negyede erdővel fedett terület, így a megőrzése és védelme erdőgazdálkodáshoz kötődő feladat. Az erdőművelés, mint fenntartható gazdálkodási forma egyik legfontosabb célja az erdei termőtalaj minőségének hosszú távú megőrzése.
A talajt ugyanis, ha egyszer elkezd romlani a minősége, nagyon nehéz javítani – magyarázza Partos. Még a legfelső pár centiméter is száz vagy több száz éves folyamatok eredménye, hosszabb időtávon pedig a legutóbbi glaciálistól tehát tízezer éves időtávlatban számolunk. Tehát az erdőtalaj nagyon hosszú idő alatt alakul ki. Éppen ezért elsősorban arra kell törekednünk, hogy felelős és fenntartható gazdálkodással megőrizzük a talaj minőségét.
A talajminőségnek számos indikátora van. Ezek közül az egyik az adott földrészlet ökológiai gazdagsága, például az, hogy mennyire dús különböző lebontó mikroorganizmusokban, gombákban, baktériumokban és egyéb életformákban.
Úttörő példa a talajtani vizsgálat területén
Ennek vizsgálatára indult tavaly egy érdekes kezdeményezés. Az „Alsóban az élet” a „Soil Your Undies” elnevezésű nemzetközi talajvizsgálati program mintájára született meg Magyarországon. A hazai megvalósítás a mostanság egyre népszerűbb „közösségi tudomány” – azaz civil és laikus részvétellel, de tudósok szakmai felügyelete alatt lebonyolított kísérletek – egyik szép, és a talajtani vizsgálatok területén úttörő példája volt.
Ezt a civil aktivitásra épülő, élménytudományos kezdeményezést az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete szervezte. A kísérlet során az ezernél is több jelentkező önkéntes tavaly tavasszal tiszta pamut alsóneműket ásott el az ország meghatározott pontjain. Majd hatvan nap elteltével a ruhadarabokat kiásták, lefényképezték, és a fotókat elküldték a szervező Talajtani Intézetnek, ahol elemezték az eredményeket. A kutatók elsősorban azt vizsgálták digitális technológiával, hogy mennyi maradt meg az alsóneműkből. Így négy kategóriát állítottak fel. Az első, legjobb minősítést (Q1) azok a talajok kapták, amelyben a mikroorganizmusok a pamutanyag több mint 75 százalékát komposztálták. Q2 minősítést kaptak az 50-75 százalék között lebontott minták és így tovább.
A kísérlet méretei és kiterjedtsége lehetővé tették egy országos térkép felrajzolását, amelyen az eltérő földhasználatú területeket (erdők, szántók, mezők, gyümölcsösök stb.) is jelölni tudták. A végeredmények közül a legfontosabb, hogy a két legjobb, tehát a Q1 és Q2 kategóriába a minták mindössze tizede tartozik, ami intő jel a hazai tajaminőségre nézve.
Erdőgazdálkodás és talajvizsgálat
A Mecsekerdő Zrt. egyedüli erdőgazdálkodóként vett részt a felmérésben. Ez azért fontos, mert így a kísérlet szervezői erdeink talajminőségéről is kaphattak adatokat. A Mecsekerdő, mint környezettudatos felelős gazdálkodó annál nagyobb örömmel csatlakozott a programhoz, hiszen az ebből származó információk az erdészek számára is rendkívül értékesek.
A Mecsekerdő alapvetően gazdálkodó szervezet – mondja Partos Kálmán, aki szerint a tudományos eredményeket fontos beépíteni a munkánkba. Az „Alsóban az élet” látványos és közérthető kísérlet volt, amelynek következtetéseit jól tudjuk hasznosítani, ezért vettünk részt benne.
Így a Mecsekerdő az összes erdészetét bevonva, tíz kísérleti helyszínt jelölt ki Pécs, Kővágótöttös, Hosszúhetény, Ág, Vajszló, Almamellék és Bürüs települések közelében. Az erdészek törekedtek a lehető legváltozatosabb korú és fafajösszetételű erdőterületek kiválasztására, hogy minél teljesebb képet kapjanak a talajok állapotáról.
Állománytípusok szerint válogattuk a területeket, így került bele síkvidéki, dombvidéki, hegyvidéki erdő is – tette hozzá a Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. Az eredmények azt mutatják, hogy a Mecsekerdő területei magasan kiemelkednek az országos és megyei átlagból – a területek zöme Q2 és Q1 besorolású. Azaz: itt a pamutalsók több mint felét jóízűen elfogyasztották a talaj mikroorganizmusai. Mindez megerősített minket abban, hogy jó minőségű talajokon, felelősen és fenntarthatóan gazdálkodunk- emelte ki Partos Kálmán.
Az erdő, mint a talaj őre
Az erdőnek egyéb szerepe is van a talajmegőrzésben, ugyanis egy korábbi kísérlet bebizonyította, hogy a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék megkötésében kulcsfontosságú a talaj erdőborítása. Míg a szántókra zúduló eső 60-70%-a, a legelőkre jutó csapadék 15-20%-a elfolyik, addig az erdők a záporok 95%-át megkötik. A lombozat, a cserjeszint mintegy szétszórják, permetté változtatják az esőcseppeket, így segítik a víz talajba szivárgását, amit tovább erősít a fák gyökérzete.
Ennek eredménye, hogy az eróziót is nagymértékben kontrollálja az erdőborítás. Az összegyűlt csapadékvíz által szállított hordalék 90-95%-a szántókról származik, az erdei talajok lényegében kimutathatatlanok benne. Ezért is kulcsfontosságú a folyamatos erdőborítás megőrzése a felelős, gondos gazdálkodással. Ebben az esetben ugyanis, a szabályoknak megfelelő, fenntartható erdőgazdálkodás során, illetve az idős erdők helyén növekvő fiatal erdőkben nagyon alacsony az erózió vagy a gyors vízelfolyás kockázata.
A Föld napja időről időre ráirányítja a figyelmet természeti értékeinkre. A Mecsekerdő Zrt. az év minden napján ezek figyelembevételével folytatja felelős erdőgazdálkodását.