Kik voltak a Mecseki Láthatatlanok?
1956 november 4-ére virradóra a 6-os számú főúton bevonuló szovjet csapatok komolyabb ellenállás nélkül elfoglalták Pécset. A hír hallatán délelőtt született meg a jelszó: Fel a Mecsekre! 13-15 éves gyerekek, diákok, munkások, a bányász egységekből verbuvált honvéd csapatok gyülekeztek, s szabad, önkéntes ellenállók hamarosan parancsnokságot is alakítottak.
A kisebb-nagyobb csatározásokkal járó felfelé vonulásuk során november 6-án délután érkeztek meg Vágotpusztára, az előre kiszemelt főhadiszállásra. Itt kezdődött meg a több irányból összegyűlt szabadságharcosok katonai rendbeállítása, némi kiképzés és az ünnepélyes eskütétel. Az egység elnevezése: „Mecseki Szabadságharcos csapat” lett. Kb. 300-an lehettek fent Vágotpusztán. Néhány golyószóró, géppuska, valamivel több puska, kevés lőszer, és egy Csepel teherautó állt a rendelkezésükre. Innen úgynevezett vállalkozásokat indítottak, amelyek részben az ellenség összeköttetési és utánpótlási vonalai ellen irányultak, másrészt a felderítést szolgálták.
November 16-án elhatározták, hogy a reménytelen bel- és külpolitikai helyzet, erősen megcsappant létszámuk és az ellenük mozgósított nagy erők bevetése miatt a csoportot feloszlatják, így mindenki szabadon választhatott további sorsát illetően: többen Jugoszlávia felé hagyták el az országot.
Legendás szakaszparancsnokuk, Málics Ottó a pécsváradi rendőrs elleni támadás során hősi halált halt.
Bár akcióikkal valódi csapásokat mértek a megszálló csapatokra, szimbolikus jelentőségük túlmutat katonai erejükön: a Mecseki Láthatatlanokat a túlerővel szemben, reménytelen helyzetben tanúsított önkéntes és hősies helytállás jelképeiként őrizte meg az emlékezet.
A Mecseki Láthatatlanok történetének kisbattyáni eseményei
Az 1956-os forradalom és szabadságharc nagyszerűsége megmutatkozott abban, hogy a világpolitikára is kiható országos történések mellett a „vidék forradalma” az egész országot megmozgatta, szervesen kiegészítve a fővárosi eseményeket.
A forradalom kitörésének híre hamar eljutott Kisbattyánba is. Bors József tanító már október 23-án délelőtt a nagyszünetben hazaküldte a gyerekeket családjaikhoz.
Hamarosan nemzeti bizottságot választottak a településen, vezetője Id. Czuczor Ferenc erdész lett. Emellett nemzetőrség alakult Pető Sándor vezetésével. A komlói központ egy katonai karabélyt is utalt ki a kisbattyániak részére. A falu és környéke nyugalmára járőrszolgálat vigyázott. November 4-ig nem történt különösebb esemény.
A szovjet csapatok bevonulása után, november 4-én szorosabb együttműködés alakult ki a komlói nemzetőrségi központtal. Krassói Ferenc – aki a visszaemlékezésekben „szemüveges tanár úrként” szerepel –, Id. Czuczor Ferenc és Bors József tanácskozást tartott a kialakult helyzetről. A fegyveres felkelők a kisbattyáni vadászházban rendezkedtek be, a ház kulcsait az erdész adta át nekik, a ház egy hétig a felkelők menedéke lett. A komlói központtal Bors József tartott kapcsolatot, a híreket Id. Czuczor Ferenc hozta-vitte, a felkelők élelmiszer-ellátását Harcos Ottó tanár kérésére Horváth József újságíró és tízéves lánya, Glória oldalkocsis motorkerékpárral biztosította.
A csoport azt a feladatot kapta, hogy a Magyaregregy-Zobák-puszta közötti útvonalat tartsák ellenőrzésük alatt, akadályozzák meg a sztrájktörők bejutását Komlóra, és tartsák föl a szovjet és karhatalmista egységeket. Barna-kő volt ennek az útszakasznak a legszűkebb, legjobban védhető része. A felkelők november 11-én tűzharcban megállították a karhatalmisták teherautóit, négy volt ávós elesett. Ezután a vadászházi csapat visszavonult. A harcban valószínűleg a kisbattyáni vadászházban, valamint a Máré-várában táborozó felkelők vettek részt. Este 9-10 óra körül a Hirden állomásozó szovjet nehéztüzérség lőni kezdte a vadászházat, de csak a körülötte lévő erdő fáiban okoztak kárt. Az épületet nem érte találat, a felkelők megmenekültek. Másnap elindultak útjukra a sötét éjszakában a szabad világ felé, láthatatlanokká válva…
A kutatások során nem derült ki, hogy kik voltak, személyük ma is ismeretlen. Annyit tudunk, hogy fiatal emberek voltak, és őket a cserkész vezetők Krassói Ferenc és Harcos Ottó szervezték be az ellenállásba.
A megtorlás kezdetén, 1957 elején karhatalmisták lepték el a falut. A karabélyt megtalálták egy kútban, Pető Sándort és a falu nemzetőreit összegyűjtötték, „kihallgatásra” Komlóra vitték. A fizikai bántalmazások ellenére senki nem árult el semmit a történtekről…
A helyi eseményeket ifj. Czuczor Ferenc kutatásai alapján dr. Vargha Dezső ny. főlevéltáros összefoglalásából ismerjük.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc ismert és ismeretlen helyi hőseinek állít emléket a 2023. november 11-n átadásra kerülő Battyán-hegyi emlékhely.