A modern távérzékelés nem váltja ki az erdészt, de pontosabbá, gyorsabbá teheti a szakmai döntéseket és kíméletesebbé az erdőkezelési beavatkozásokat
Egy szárazodó fa az út mellett. Egy alig észrevehető inváziós fafaj a fiatal erdőben. Egy fertőzési góc, amely gyalogosan bejárva csak később tűnne fel. Az erdőben sokszor apró jelek mutatják előre, hol lesz szükség beavatkozásra — a kérdés az, észrevesszük-e őket időben.
Ebben segíthetnek a drónok, a műholdas távérzékelés, a mesterséges intelligenciával támogatott képelemzés és a felhőalapú adatfeldolgozás. Ezeknek az erdészeti alkalmazási lehetőségeiről tartott szakmai rendezvényt 2026. június 23-án a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottság Agrártudományok Szakbizottságának Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága a Mecsekerdő Zrt. Szigetvári Erdészeténél. A programon közel hatvan szakember vett részt: erdőtervezők, erdészeti hatósági szakemberek, természetvédelmi kezelők, agrárkamarai képviselők és több állami erdőgazdaság munkatársai. A nagy érdeklődés jól mutatja, hogy a digitális és precíziós eszközök ma már nem távoli újdonságként, hanem a mindennapi erdőgazdálkodás lehetséges segítőiként jelennek meg.
Több adat, kevesebb találgatás
A rendezvény egyik központi kérdése az volt, hogyan válhat az erdő állapota pontosabban mérhetővé. A különböző szenzorokkal felszerelt drónok — például RGB-, multispektrális, hőkamerás vagy LiDAR-eszközökkel — olyan részleteket is láthatóvá tehetnek, amelyek a terepen nehezen, időigényesen, vagy csak később, már előrehaladottabb állapotban azonosíthatók. A technológia valódi értéke azonban nem önmagában a repülésben vagy a látványos felvételekben van, hanem abban, ami az adatokból következik. A drónos és műholdas felmérésekből készülő térképek segíthetnek megmutatni, hol romlik az erdő egészségi állapota, hol jelennek meg inváziós fajok, hol kell balesetveszélyes faegyedekkel számolni, és hol indokolt célzott terepi beavatkozás. A precíziós erdőgazdálkodás lényege éppen ez: nem nagy területek általános kezelése, hanem pontosabb helyzetkép alapján meghozott, célzott döntés.
Amikor a technológia kíméletesebb beavatkozást tesz lehetővé
A Mecsekerdő Zrt. gyakorlati példája jól mutatta, miért lehet mindez fontos az erdő és az erdőlátogatók szempontjából is. A Pécs és Orfű közötti nagy forgalmú út, valamint az út mellett futó kerékpárút környezetében korábban balesetveszélyes, száraz, száradó faegyedek azonosítására volt szükség. Egy teljes erdőtömb részletes terepi átvizsgálása rendkívül időigényes lett volna. A fókuszált drónos felmérés és az adatelemzés azonban segített pontosan beazonosítani a problémás egyedeket. Így a beavatkozás nem általános, hanem célzott lehetett: csak azoknak a fáknak az eltávolítására került sor, amelyek valóban veszélyt jelentettek, miközben az egészséges faállomány sértetlen maradhatott. Ez a megközelítés jól érzékelteti a technológia egyik legfontosabb erdészeti előnyét: nem feltétlenül több beavatkozást jelent, hanem pontosabbat.
Inváziós fajok, erdőkárok, változó klíma
A szakmai program több előadása foglalkozott az inváziós fafajok felismerésével is. A nagy felbontású drónfelvételek és a mesterséges intelligenciával támogatott képfeldolgozás alkalmas lehet például a bálványfa vagy a fehér akác felverődésének azonosítására. Ez különösen fontos a fiatal erdőkben és az erdőfelújításokban, ahol az inváziós fajok gyors terjedése hosszú távon veszélyeztetheti az őshonos állományok fennmaradását. A műholdas távérzékelés más léptékben ad segítséget. A Sentinel-2 műholdak adatai és a belőlük számított vegetációs indexek lehetővé teszik, hogy az erdők állapotáról rendszeresen frissülő, összehasonlítható információk álljanak rendelkezésre. Ez a klímaváltozás hatásai miatt egyre fontosabb: az aszály, a hőstressz, a rovarkárok vagy más erdővédelmi problémák sokszor nagy területen, fokozatosan jelennek meg, ezért korai felismerésük kulcskérdés. A rendezvényen bemutatott felhőalapú erdőmonitoring-rendszerek már nemcsak képek megjelenítésére alkalmasak, hanem idősoros elemzésekre, összehasonlításokra és riasztások támogatására is. A drónos ortofotók és a műholdas adatok összekapcsolása pedig lehetőséget ad arra, hogy a nagy területű megfigyelés és a részletes helyi felmérés kiegészítse egymást.
A döntés továbbra is az erdészé
A rendezvény egyik legfontosabb tanulsága, hogy a távérzékelés és a dróntechnológia nem helyettesíti a terepi tapasztalatot, a helyismeretet és az erdész szakmai döntését. Az erdő nem pusztán adatpontok összessége: élő rendszer, amelynek működését a termőhely, a fafajösszetétel, az időjárás, az erdőkezelés és számos természetes folyamat együtt alakítja. A korszerű eszközök abban segíthetnek, hogy az erdész pontosabb képet kapjon erről a rendszerről. Gyorsabban észlelhetők a változások, jobban tervezhetők a beavatkozások, ellenőrizhetőbbé válik az elvégzett munka, és csökkenthető annak kockázata, hogy a szükségesnél nagyobb területet érintsen egy-egy kezelés.
A Mecsekerdő Zrt. Szigetvári Erdészeténél megtartott szakmai program azt mutatta meg, hogy a digitális technológiák akkor válnak igazán hasznossá, ha nem önálló látványosságként, hanem az erdőgazdálkodási gondolkodás részévé válnak. A cél nem az, hogy a drón vagy a mesterséges intelligencia döntsön az erdész helyett, hanem az, hogy a szakemberek jobb döntést tudjanak hozni az erdő érdekében.
