Az erdő szabályozó szerepe:
A klímaváltozás korunk egyik legnagyobb környezeti kihívását jelenti. A legösszetettebb földi életközösségnek számító erdőségek a klímaváltozás következményeként nemcsak jelentős változásokon mennek keresztül, hanem tudatos tevékenységgel, odafigyeléssel fenntartható eszközt jelentenek a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésében is.
A Kárpát-medence élővilága különösen érzékeny a környezeti változásokra, a klímaváltozás hatásai a hazai erdőkben már napjainkban is érezhetők. Nem dughatjuk homokba a fejünket, mert mindezek nem rajtunk kívül álló, tőlünk független folyamatok: napi életvitelünkkel befolyásoljuk, befolyásolhatjuk őket. Így ha okosan sáfárkodunk a környezeti örökségünkkel, akkor élhető környezetet hagyhatunk örökül utódaink számára.
Tudtad, hogy a magyar erdők mintegy 4 millió tonna széndioxidot vonnak ki évente a légkörből, ezzel több mint 700.000 emberre jutó kibocsátást ellensúlyoznak?
A klímaváltozás kiváltó okai között kiemelkedő szerepe van a fosszilis energiahordozók eltüzelésének, mely eredményeként a földi légkör széndioxid tartalma is folyamatosan növekszik.
A világ erdei több mint 650 milliárd tonna szenet raktároznak, aminek 44%-a élő biomasszában, 11%-a holt faanyagban és az alomban, míg 45%-a az erdő talajában raktározódik. Már egyedül az erdei biomasszában tárolt szén mennyisége is meghaladja az atmoszférában található teljes szénmennyiséget.
Az erdőkben megkötött szén mennyisége újabb és újabb erdők telepítésével hatékonyan és gyorsan növelhető, ezért Magyarországon is az erdőterület növelése, valamint a fásítások és fasorok létesítésének ösztönzése a cél. Egyetlen hektárnyi, azaz mintegy két focipályányi erdő 10-15 tonna széndioxidot használ fel a vegetációs időszak alatt, ami az egyharmada az adott terület fölött elhelyezkedő képzeletbeli levegőoszlop széndioxid-tartalmának.
Figyeljünk oda és vigyázzunk az erdeinkre, mert segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben!
A klímaváltozás egyik jele a saját bőrünkön is tapasztalt felmelegedés: a Föld öt legmelegebb évét 2010 után éltük át.
Tudtad, hogy árnyalásukkal és párologtatásukkal az erdők hozzájárulnak a hőmérséklet kiegyenlítéséhez, és hogy akár 4-8 fokkal is hűvösebb lehet a levegőjük, mint a városokban?
Az erdővel borított talajt a növényzet óvja a környezet szélsőségeitől, ezáltal annak védelmében, megőrzi termőképességét. A fák árnyalásukkal és párologtatásukkal is hatnak a környezetükre. Egyetlen középkorú fa például 4-5 köbméter vizet párologtat el, vagyis juttat a környezetébe a tavasztól őszig tartó időszakban. A lombos erdők ezért nyáron hatékonyan csökkentik a hőmérsékletet, ami különösen városi környezetben fontos: a növényekből származó párás, ezért nehezebb levegő ugyanis folyamatosan cserélődik a felmelegedett légrétegekkel, és így szelet eredményez. Ez a szél ráadásul nemcsak hűt, hanem szellőztet is: megtisztít a portól és egyéb szennyeződésektől.
A hazánk több nagyvárosát körülvevő erdőségek tehát nélkülözhetetlen szerepet játszanak a klímaváltozás során tapasztalható szélsőséges hőhullámok hatásainak mérséklésében.
Figyeljünk oda és vigyázzunk az erdeinkre, mert segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben!
Az erdők párologtató hatása nélkül leállna a globális vízkörforgás, miközben a világ nagyvárosainak harmadában kiterjedt erdőségek védik az ivóvíz bázist.
Tudtad, hogy nem csak a kiterjedt erdőségek, hanem az egyes fák is fontos szerepet töltenek be a vízháztartásban, s hogy az erdőben csupán egyetlen kidőlt fatörzs a legforróbb nyári napon is több tíz liternyi vizet raktároz?
Az erdő a víz bölcsője, szoros kapcsolatrendszerben állnak egymással. A fák a talajban felgyülemlő víz egy részét elpárologtatják, és visszajuttatják a levegőbe. Ezzel javítják a levegő minőségét, csökkentik annak hőmérsékletét, és fenntartják a globális vízkörforgás folyamatát, továbbá – az esők kialakulásának elősegítése mellett – az erdők minden mesterséges megoldásnál hatékonyabban szűrik és tisztítják a vizet.
Ezért is van kiemelt szerepe az erdők vízvisszatartó képességének. A többszintes erdei vegetáció (avar-, cserje- és lombkoronaszint), és az általa kialakított laza szerkezetű erdei talaj jelentős mennyiségű vizet tárol: csak az avartakaró saját tömegénél két-háromszor nagyobb vízmennyiséget raktároz.
A vízmegtartásban pótolhatatlan szerepe van az erdőben található holt faanyagnak is, amely a legmelegebb napokon is szivacsként tartja magában az éltető vizet. Az erdei kistavak és dagonyák számos védett kétéltű és hüllőfaj kizárólagos szaporodó- és élőhelyei. A növényzet továbbá megakadályozza a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban előforduló, szélsőségesen nagy hevességű záporok vizének gyors lefolyását, visszatartja, és a növények és állatok számára hasznosíthatóvá teszi azt.
Ahogy a FAO 2015-ös kisfilmje is fogalmaz: erdeink védelme egyben vizeink és életünk védelmét is jelenti.
Figyelj oda és vigyázz az erdeinkre, mert segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben!
A fák a fotoszintézis során oxigént termelnek, így amellett, hogy a széndioxid megkötésével lassítják a klímaváltozás folyamatát, élhetőbb környezetet teremtenek az ember számára.
Tudtad, hogy egyetlen idős tölgyfa naponta 700 liter oxigént termel, ami ötven felnőtt ember napi levegőszükségletének felel meg?
A fotoszintézis során tiszta, belélegezhető oxigén keletkezik. Tehát miközben a széndioxid felhasználásával az erdők hozzájárulnak a szén megkötéséhez, oxigént is termelnek, amivel az óceánokban élő algák mellett ők biztosítják a földi létezéshez szükséges oxigén jelentős részét. Fontos szempont az is, hogy a fák által termelt tiszta levegő a légkör legalsó, néhány száz méteres rétegében keletkezik, hiszen ugyanitt keletkezik a légszennyezés mintegy 70%-a, ami így a növényzet segítségével hatékonyan ellensúlyozható..